Az Országgyűlés 276 igen és 36 nem szavazat mellett hétfő este elfogadta a 98 százalékos különadó újraszabályozására vonatkozó új Fidesz-törvényjavaslatot. Az Alkotmány múlt pénteken semmisítette meg a különadó visszamenőleges hatályát, Lázár János frakcióvezető ezután új javaslatot terjesztett a parlament elé.
Rogán Antal délután benyújtott egy módosító javaslatot, melynek célja az, hogy az országgyűlési képviselőket, az EP-képviselőket és az alpolgármestereket érintően - hasonlóan az eredeti szabályozáshoz - a különadó-kötelezettséget ugyancsak a 2010. január 1-jén vagy azt követően megszerzett jövedelmekre határozza meg. Később azonban visszavonta a módosítót.
Az LMP hétfőn benyújtott javaslata jogállami alternatívát kínál arra, hogy miként lehet visszaszerezni az egyébként valóban jó erkölcsbe ütközően kifizetett végkielégítéseket - mondta a 98 százalékos különadó kapcsán hétfői, parlamenti sajtótájékoztatóján Schiffer András.
Együtt, időkeretben tárgyalja meg hétfőn az Országgyűlés a 98 százalékos különadó újraszabályozására vonatkozó fideszes javaslatot, valamint a jó erkölcsbe ütköző egyes juttatások hatékonyabb visszaköveteléséhez szükséges egyes törvénymódosításokról szóló LMP-s indítványt. A határozathozatal is megtörténhet még a nap folyamán.
Benyújtotta hétfő reggel a parlamentnek a 98 százalékos különadó újraszabályozására vonatkozó javaslatát a Fidesz frakcióvezetője, miután az Alkotmánybíróság múlt pénteken megsemmisítette a különadó visszamenőleges hatályát.
Pénteken derül ki, miként bírálhatja el az Alkotmánybíróság (Ab) a végkielégítések 98 százalékos különadójáról rendelkező törvényt az emberi méltóság sérelmére hivatkozó beadványok alapján - mondta Paczolay Péter, az Ab elnöke csütörtökön Budapesten a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara közgyűlésén tartott előadásában.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) minden érintettnek javasolja, vallja be a különadóját akkor is, ha nem tudja befizetni. Egyéb esetben ellenőrzésre és 200 ezer forintos mulasztási bírságra számíthat.
Ha elfogadnánk az Országgyűlési Hivatal álláspontját, ami szerint az országgyűlési képviselők nem foglalkoztatottak, őket a "nép" és nem az Országgyűlési Hivatal foglalkoztatja, akkor azt hihetnénk, ők nem jogosultak tb-re és a nyugdíjra sem. Csakhogy a tb-törvény másként rendelkezik. És akkor most kinek kell bevallania a különadót?
Az Országgyűlés Sajtószolgálatának közlése szerint 2006 óta 292 képviselőnek fizettek végkielégítést, de közülük csak öt, volt kormánypárti politikusé érte el a 98 százalékos különadó hatálya alá eső 3,5 millió forintos határt.
Ha a munkáltató talál rá ürügyet, akár egy kismamától is megválhat úgy, hogy ő utána 98 százalékos különadó fizetésére lesz jogosult - közölte a Klubrádió műsorában egy munkajogász.
Az Országgyűlés hivatala úgy értelmezi a végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadóról szóló törvény rendelkezéseit, hogy azok nem vonatkoznak a parlamenti képviselőkre, mert a munkaviszonyuk speciális, valójában nem foglalkoztatottak, nem állnak munkavégzésre irányuló jogviszonyban sem - írta keddi számában a Népszabadság.
Bevett eljárási taktika az Alkotmánybíróságnál, hogy egy-egy politikailag kényes ügyet - időhúzásra játszva - elfektet. Kérdés, így tesz-e azokkal a nagy port kavart törvényekkel kapcsolatos beadványokkal is, amelyekkel nemrég elárasztották a testületet. Bár ezeket kiemelt témaként kezeli, egyelőre nem tudni, mikor hoz majd határozatot az ominózus ügyekben.
Elfogadhatatlannak tartja a Jobbik, hogy a kormánytöbbség - mint mondta - a hozzá közel állók kedvéért "személyre szabott" törvénymódosításokat fogad el.
Kövér László (Fidesz) házelnök az MTI-nek úgy fogalmazott: a kormánytöbbség új, demokratikus modellt épít. Az új alkotmányról elmondta: az egy mondatot hagy meg a mostaniból, és megőrzi a mai parlamentáris demokrácia intézményrendszerét.
Veszélyezteti a közigazgatás semleges és szakmai alapokon nyugvó működését – mondta a kormánytisztviselők indoklás nélküli elbocsátásáról szóló törvényről Sólyom László. Nemsokára bővülhet az érintettek köre. Időközben a szocialisták jogsegélyszolgálattal reagáltak.
A Hírszerző információi szerint a Fidesz tudomásul veszi az Ab 98 százalékos különadóra vonatkozó újabb döntését, nem vállal újabb ütközetet az Alkotmánybírósággal.
Az új alaptörvény megalkotásakor a jogalkotó megpróbálta részben pótolni az Alkotmánybíróság korábban megnyirbált jogköreit. Az alkotmányba bekerült: eseti ügyben az Alkotmánybíróság a bíróság ítéletét megsemmisítheti. Mit jelenthet ez a 98 százalékos különadó esetében?
Az Alkotmánybíróság szakmai tisztességének próbája lesz, hogy miként és mikor dönt néhány kiemelt ügyben, például a 98 százalékos büntetőadóról és a médiatörvényről – írja elemzésében az e heti HVG.
Aktív időszakot tud maga mögött a kormány. Magas támogatottsága tudatában, kétharmados többségével gyakorlatilag bármit megtehet. És nem is szemérmeskedik e tekintetben. Közeledve az év végéhez összegyűjtöttük 2010 leghangosabb visszhangot kiváltó változásait, terveit. Kiszelly Zoltán politológus kommentál.
Három beadvánnyal fordul az Alkotmánybírósághoz a Pedagógusok Szakszervezete; az érdekvédelmi tömörülés az alkotmánymódosítást, a különadót és az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítését kifogásolja.
